Huh, hát megvolt a vacsi, ami önmagában nem nagy szám, de ez egy igazi Szegedi Halászlé volt! Aki még nem evett ilyet az nem evett még jó levest. Ez egyszerűen fantasztikus kaja! Érdemes kipróbálni, de nagyon vigyázva, mert sok vacak helyen mondják azt, hogy ez Szegedi Halászlé, de valójában nem az, csak valami silány ponty lé.
huuummmm NAGYON FINIM!! Ajánlom mindenkinek! Pár szelet borzalmasan erős paprikát érdemes belevágni annak, aki szereti az erőset, ilyenkor hallani a Tisza lágy csobogását, és érezni ahogy a nyári szellő fújdogál a parton … jaj régi szép emlékek 🙂
Szegedi halászlé (régi recept)
" Többféle halat: harcsát, kecsegét, pontyot, tokot kell választani, megtisztítani, megmosni, s azután fölbontani (a fölbontásnál vigyázzunk, hogy az epehólyag el ne fakadjon). Ha nem rendelkezünk mind a négy féle hallal, elég három, sőt kétféle is: de lehet harcsából, vagy pontyból magából is ízletes paprikást főzni. Bográcsba vagy lábasba öntsünk 1-2 ujjnyi sós vizet, tegyük rá a darabokra vágott halat azon véresen, de a bográcsot ne rakjuk tele, a forrásra legalább két ujjnyi helyet hagyjunk, öntsünk rá vizet halszínig és tegyük a tűzre. Ha főlés közben kezd habzani, megfelelő mennyiségű karikákra vágott vöröshagymát szórunk tetejére, a habra rakjuk kanalanként a paprikát és ide-oda rázogatással akadályozzuk meg az odaégéstől. Forrás közben meg kell ízlelni és ha szükséges utánasózni, paprikázni; soha se kell föltevéskor annyi sót, paprikát beletenni, hogy az elég legyen, mert akkor igen könnyen elfűszerezhetjük. "
Forrás: http://www.nepmuvesz.hu/vhaz/receptek/halaszlevek.htm