Tegnap este sikerült végre megnézni a Föld invázója – Csata: Los Angeles című filmet. Hát mit is mondjak. A kritikusok mind azt írták, hogy nincs benne semmi sztori, ezért nem jó film, aminek én örültem is, egy földön kívüli támadás közben nem sok kedvem van a szerelmi háromszögekhez, meg a borzalmasan mély apai érzésekhez, csak a film elején húzzák meg a ravaszt a végén meg engedlyék el. Az Alien 2. ben maximumig pörgették az ilyen filmekben elviselhető sztori szálat.
De sajnos be kellett lássam, hogy a kritikusaink nagyobb semmirekellők mint gondoltam. A filmben van sztori, igaz kissé elcsépelt, meg persze teljesen felesleges, de hát sajnos ma már minden amerikai katonás filmben benne van a bukott hős, akit mindenki szeret, mert hát ugye népszerűsíteni kell a hadsereget.
No, de a film. Én személy szerint eléggé nagyot csalódtam benne. Azt hittem majd valami nagyon látványos borzalmasan lövöldözős, robbantgatós, rémes földön kívülis lesz, ehhez képest mászkálnak egy kicsit a ködben, meg a sötétben, látnak pár nagyon elmosódott földön kívüli sziluettet. Amikor közvetlen közelbe kerül egy akkor is félhomály van, és éppen “pörögnek” az események, így sokat nem látni belőlle. A hadseregtől kaptak pár helikoptert, meg 1 tankot … de ezt azért a jó öreg A függetlenség napja is símán felülmúlta.
Szóval fura volt, itt ott kissé unalmas is, mert hát már jó előre lehetett tudni, mi fog történni, mivel láttuk mar millió másik filmben kb pontosan ugyan ezeket a jeleneteket, csak lehet éppen Tigris tank volt az UFO repülő helyén. Ettől függetlenül aki nagyon oda van az Amerikai Tengerészgyalogságért, vagy az UFO kért, annak ajánlom a filmet, mert végülis nem kínszevedés, de aki jól akar szórakozni valami UFO támadós filmen, annak inkább a Függetlenség napja való.
Remélem azért lesz még ilyen film, ahol jönnek az Alienek és mi jól szétrugjuk a hátsójukat, csak ne legyen újabb Világok Harca, vagy Csata: Los Angeles 🙂 se a sztori nem kell se a köd.