Igen … eljött az idő és telepítettem egy Linuxot. Persze nem Debiant, hanem egy szép Kubuntu-t!
"Ubuntu: Az alap ubuntu kiadás, ami Gnome kezelő felületet tartalmaz
Kubuntu: Az ubuntu kiadás, csak KDE kezelő felülettel
Xubuntu: XFCE kezelő felületű ubuntu kiadás"
Hát vegyesek az érzéseim azaz igazság. Először is a telepítés nagyon gyors és kényelmes volt. Csak le kellett töltsek egy 1.5 MB os exe-t a Windowsra, egy kis telepítés, ahol kiválaszthattam, hogy hova szeretném telepíteni és már mondta is hogy boolthatok! Na mondom ez már igen, akkor nyomás. Szépen be is épült a windows boot ba, azaz választhattam az Ubuntu Linuxot. Hajrá! Hát a KDE változott azóta amióta utoljára láttam, de csak kinézetben. Egyszerűen nem értem, hogy miért nem mennek rá arra, hogy kijavítgassák a bugokat, ahelyett, hogy szinte értelmetlen featureöket építenek bele. Azt meg kell hagyni, hogy nagyon szép lett, és rengeteg olyan grafikai elem van benne, ami a windowsban is benne lehetne (pl ami nagyon tetszett, hogy mozgatáskor az ablakok deformálódtak, áttetszővé váltak, stb)
No de miközben ezen sorokat írogattam, észrevettem, hogy van Gnome hoz Windows 7 Theme, úgyhogy úgy döntöttem feltelepítem inkább azt, hátha valamivel jobb lesz. Meg kell hagyni, hogy az Ubuntu installere messze túlszárnyalja a windowsét technológiailag. Habár grafikailag is nagyon sokat fejlődött, azért még bőven van hova neki. Nem értem azt sem hogy miért kell hogy én lássan egy 2 soros ablakban hogy éppen milyen linuxos commandokat hajt végre a telepítéshez … legyen egy másik terminálon, aki nagyon azt akarja nézni, nézze azt, de ne az installerben.
Aztán jött a gnome … hát le van maradva a KDE től az biztos. Először is ugyan azokon a problémákon végig kellett mennem mint a KDE nél a dupla monitorral, habár itt már mondhatni szakértő voltam
Hát ez valamivel gyengébb a KDE nél. A Windows 7 theme nem annyira sikerült, főleg mivel az új Gnome felülbírálgatta mindenben, eltűnt a taskbar, stb … szóval annyira nem érte meg.
Az az érzésem már nagyon nagyon rég óta, hogy a Linuxos grafikus felületek azért ennyire bugosak és szétesősek, mert nagyon általánosak akarnak lenni. Mindent lehet bennük, bárhogy nézhetnek ki, és emiatt csak azok az alapok működnek megbízhatóan, amit a fejlesztők csinálnak, viszont ezek általában eléggé rondák. Míg a Windows ban minden kötött nincs theme zés, nem lehet mindent össze vissza állítgatni, addig a Linux ban teljes szabadság van, akár GTK környzetben QT –s alkalmazást is futtathatunk és emiatt az ablakok szétesnek, a betűk kilógnak …
Szóval levonva a logikus következtetést … a Linux olyan nehéz mint egy kacsa
Eléggé sok jó dolog van a Linuxban, technológiailag fejlettebb a Windows nál, Server felhasználásra pedig egyszerűen butaság bármi mást használni linuxon kívül. Viszont desktop gépre szinte teljesen alkalmatlan. Ha már Gnome-ot vagy KDE-t használunk akkor instabilabb mint a Windows, ha az alap telepítéstől már csak egy kicsit akarunk eltérni, akkor ahhoz komoly ismeretekre van szükségünk (Windows alatt az NVidia driver telepítője egy szép grafikus alkalmazás, aminél elegendő a Next gombot nyomogatni, Linux alatt le kell állítani az X servert, ami még nekem sem ment mert a KDE nem hagyta, majd olyan kérdéseket tesz fel, amit szerintem egyszerű halandó sose fog megválaszolni)
Úgyhogy mindent egybe vetve én azt hiszem maradok Windows 7 fun, amíg ki nem jön a következő verzió de azért a tisztesség kedvéért adok még 1 esélyt a KDE nek (ja igen, mindent lehet állítgatni Gnome alatt, csak éppen a bejelentkező képernyőt nem, ami a narancssárga színével egyszerűen az őrületbe kerget … az interneten millió leírás van hogy az Administration –> Logon Screen Settintgs ben ezt könnyedég át lehet állítani … nos az Ubuntu ezen verziójában ez a panel teljesen máshogy néz ki, és nem lehet beállítani a kinézetet).